Vael

Áttekintés

Vael önálló, nehezen követhető terepi figura, aki ritkán marad hosszú ideig ugyanazon a helyen. Nem tartozik szorosan Cassian emberei közé, még akkor sem, ha közös múltjuk és számos közös ügy köti hozzájuk. Saját útját járja, saját kutatásait követi, és gyakran csak akkor bukkan fel újra, amikor valami valóban felkelti az érdeklődését.

Már az első kötetben titkokkal körülvéve jelenik meg. Egy ideig Erua néven mutatkozik be, valódi személyazonosságát pedig csak később engedi közelebb magához. Mahutai múltjához, a kőtábla történetéhez és saját családjához egyaránt olyan szálak kötik, amelyek miatt számára a hallgatás sokáig legalább olyan természetes eszköz, mint másoknak a beszéd.

Tizenkét évvel később sem válik könnyen kiszámíthatóvá. Tapasztaltabb, tudatosabb és veszélyesebb lett, de alapvető függetlenségét megőrizte.

Megjelenés

Vael felnőtt nő, pontos életkora nincs véglegesen rögzítve.

Megjelenésében nincs semmi ünnepélyes vagy akadémikus. Ruházata terepre való, sok utazást és hosszú használatot elviselő darabokból áll. Sötét, réteges öltözéket visel, amely könnyű mozgást tesz lehetővé, miközben elegendő helyet ad felszerelésének, képességköveinek és az életflaskának, amely későbbi harci rendszerének nélkülözhetetlen része.

Sötét haját többnyire praktikus módon fogja össze, de néhány tincs rendszerint kiszabadul. Összhatása nem gondosan komponált, inkább olyan emberé, aki hosszabb időt tölt úton, mint tükör előtt.

Arcvonásaiban van valami kemény és figyelő. Nyugodt helyzetben könnyen megjelenhet rajta az a visszafogott, kissé gúnyos kifejezés, amely személyiségének is része. Veszélyben azonban ez gyorsan eltűnik. Ilyenkor Vael tekintete határozottabbá, koncentráltabbá válik.

A nekromancia használata nem teszi külsőre klasszikus halálmágussá. Nincsenek rajta szükségtelen haláljelképek vagy szertartásos díszek. A mágia számára eszköz, nem szerep, amelyet látványosan magára kellene öltenie.

Személyiség

Vael gyors észjárású, nehezen zavarba hozható nő.

A feszültséget gyakran humorral vagy gúnnyal kezeli. Ez nem egyszerűen szórakoztatási eszköz. Sokszor védekezési forma is. Amíg egy helyzetről képes könnyedén beszélni, addig bizonyos távolságot tud tartani tőle.

A valóban fájdalmas emlékeknél ez a könnyedség elvékonyodik.

Vael sok információt tart vissza, de nem minden hallgatása számító manipuláció. Vannak dolgok, amelyekről azért nem beszél, mert veszélyesnek tartja őket, és vannak olyanok is, amelyekhez személyes veszteségek kötődnek. Ezért hajlamos arra, hogy csak annyit mondjon el, amennyit az adott pillanatban feltétlenül szükségesnek gondol.

Nem különösebben engedelmes természet.

Önállóan gondolkodik, és nem azért fogad el egy döntést, mert valaki rangban fölötte áll. Cassian vezetői képességeit tisztelheti anélkül, hogy állandó alárendeltjévé válna.

Ez az önállóság tizenkét év alatt csak erősebb lett.

Vándor és terepi ember

A második kötet idején Vael továbbra is mozgó életet él.

Nincs olyan könnyen elérhető állandó bázisa, mint Cassiannak vagy a többieknek. Emiatt még egy neki küldött üzenet is hosszabb idő alatt találhatja meg.

Amikor a régi csapat Sarnban újra összeáll, Vael később érkezik meg. Ennek nincs személyes vagy érzelmi oka. Egyszerűen nehezebb megtalálni, mert életmódja nem kötődik egyetlen városhoz vagy szervezethez.

Ez sokat elmond róla.

Vael számára az út nem átmeneti állapot két otthon között.

Az út maga is életforma.

Nekromancia

Vael kapcsolata a nekromanciával az első kötet eseményeiből nő ki.

Ekkor kerül hozzá az a kék képességkő, amely csontvázak megidézésére képes. Az élmény nem eltaszítja ettől a mágiától, hanem felkelti az érdeklődését.

A következő tizenkét évben tudatosan kutatni kezdi a nekromancia olyan formáit, amelyeket saját erkölcsi határain belül elfogadhatónak tart.

Nem vonzza az élők feláldozása, a kegyetlenség vagy a szenvedő lelkek kényszerített szolgálata.

Vael nekromanciája kontrolláltabb és gyakorlatiasabb.

A csontvázak számára harci eszközök. Feltarthatják az ellenséget, lezárhatnak egy átjárót, védhetnek egy társat vagy közvetlenül támadhatnak.

Ez nem teszi ártalmatlanná a nekromanciáját.

Csak meghatározza, milyen árat hajlandó elfogadni érte.

Csontvázidézés

A második kötetre Vael fő képessége a Csontvázidézés.

Az idézett csontvázakat már nem véletlenszerű, alig értett thaumaturgikus jelenségként kezeli. Évek tapasztalatával képes őket tudatosan harci helyzetben használni.

A II. kötet első komoly összecsapásaiban egyszerre három kardos csontváz megidézésére képes. Később először áttöri saját addigi határát, és négyet idéz meg egyszerre.

Ez nem egyszerű számbeli növekedés.

A negyedik csontváz komoly fizikai árat jelent számára.

Később már képes tudatosan megismételni a négyes idézést, de az erőfeszítés ára továbbra is látható marad.

A négy csontváz idővel Vael jellegzetes harci képének részévé válik.

Nem díszes élőhalott harcosok. Alapjukban csontvázak, karddal és pajzzsal, thaumaturgikus kék fénnyel a szemükben és testük körül. A megjelenésük természetellenes, de működésük fegyelmezett és egyértelműen Vael harci szándékához kötődik.

Életcsapoló

Vael csontvázidézését az Életcsapoló támogatókővel kapcsolja össze.

Ez alapvetően meghatározza harci stílusát.

Az idézés költségét nem mana formájában fizeti meg, hanem saját életerejéből. Minél többet követel a képességtől, annál súlyosabb a terhelés.

Vael ezért nem úgy használja a nekromanciát, mintha korlátlan erőforrás állna rendelkezésére.

Minden idézésnek ára van.

A komolyabb használat után gyengeség, sápadtság és kimerülés jelentkezhet. A négy csontváz megidézése már olyan szintű terhelést okoz, amely után rendszerint azonnal szüksége van életflaskára.

Az életflaska emiatt Vael egyik legfontosabb felszerelési tárgya.

Nem dísz és nem puszta vizuális kellék.

Gyakorlatilag a harci rendszerének része.

Életflaska

Vael szinte mindig hord magánál életflaskát.

A vörös folyadékot tartalmazó, fém- és aranyszínű kerettel megerősített palack könnyen elérhető helyen függ az övén.

Használata közvetlenül kapcsolódik az Életcsapolóhoz.

Ahol más mágus saját mágikus erőforrásának kimerülésével számol, Vaelnek saját testi állapotát kell folyamatosan figyelnie.

Ez különösen fontossá teszi számára a mértékletességet.

Egy túl korán elhasznált flaska később hiányozhat.

Egy túl sokáig halogatott gyógyítás pedig maga Vael harcképességét veszélyezteti.

Így a nekromancia használatának egyik legfontosabb korlátja maga Vael teste.

Tűzlabda

Vael nem kizárólag idéző.

Közvetlen támadóvarázslatként Tűzlabdát is használ.

Ez lehetővé teszi számára, hogy miközben csontvázai lekötik vagy feltartják az ellenfelet, maga is aktívan támadjon.

A két képesség együtt határozza meg harcának ritmusát.

A csontvázak teret teremtenek.

Vael pedig kihasználja ezt a teret.

Ez különbözteti meg attól a nekromantától, aki minden feladatot az idézetteire hagy.

Vael terepi harcos marad.

Képességkövek

Vael tizenkét év alatt megtanul kidolgozott képességkövekkel dolgozni.

Ez fontos különbség Serak nyers, közvetlenül a testébe épített erényköveihez képest.

Vael képességkövei tudatosan kialakított rendszer részei.

Az első kötetben nála jelenik meg Siosa számára az első olyan erénykő is, amelyet egyértelműen emberi kéz munkált meg. Az Életcsapoló vörös, kerek, csiszolt kő, különleges aranyfoglalatban, amelynek formája körbefutó vércseppekre emlékeztet.

Ez Vaelhez vizuálisan is erősen kapcsolódó tárgy marad.

Meghatározó kapcsolatok

Vael életének egyik legfontosabb személyes kapcsolata bátyjához, Kael Varynhoz kötődik.

Szeretik egymást, de kapcsolatukat rendszeresen próbára teszi Kael erős védelmező hajlama és információ-visszatartása. Mindketten ugyanannak a veszélyes múltnak más oldalát hordozzák.

Mahutai szintén fontos szerepet játszik Vael életének hátterében. Vael családja a kőtábla visszajuttatásán keresztül közvetlenül kapcsolódik hozzá.

Siosával az első kötetben kialakuló kapcsolat kezdetben kíváncsisággal és csipkelődéssel teli, később azonban fokozatosan valódi bizalommá mélyül.

A régi csapat

Vael része Cassian régi társaságának, de soha nem válik egyszerűen Cassian emberévé.

A kapcsolatukat inkább közös múlt, kölcsönösen megszerzett bizalom és az együtt átélt veszélyek tartják össze.

Tizenkét év alatt a csapat tagjai külön utakra kerülnek.

Cassian és Serak szoros párost alkotnak.

Maelia és Rovan saját munkáikat végzik.

Vael pedig tovább vándorol.

Amikor azonban újra szükség van rájuk, a régi összeszokottság még mindig működik.

Serak

Vael és Serak kapcsolatában régi feszültség húzódik.

Az első kötetben egyértelművé válik, hogy Vael többet tud közös múltjukról annál, mint amit Serak egyszerű magyarázatai alapján feltételezni lehetne.

A kapcsolat pontos részleteit Vael sokáig nem mondja ki.

Ez illik természetéhez.

A múltat nem azért rejti el, mert megfeledkezett róla.

Hanem mert pontosan emlékszik rá.

Felelősség és határok

Vael karakterének egyik központi eleme az erő és a felelősség kapcsolata.

Olyan mágiát választott, amelyet sokan önmagában is veszélyesnek vagy erkölcsileg gyanúsnak tekintenének.

Nem tagadja ezt.

Inkább saját határokat épít köré.

Nem használ fel élő áldozatot.

Nem tekinti az idézetteket öncélú kegyetlenség eszközének.

És elfogadja, hogy a saját erejének ára elsősorban őt terhelje.

Ebben az értelemben az Életcsapoló különösen jól illik hozzá.

Vael szó szerint saját magából fizeti meg annak az erőnek az árát, amelyet használ.

Későbbi fejlődés

Vael későbbi fejlődésében a korrumpált Vaal Csontvázidézés új problémát teremt.

Ez már nem ugyanaz a pontosan kontrollálható idézés, amelyet hosszú évek alatt megtanult kezelni.

A Vaal-változat nagyobb, agresszívebb sereget enged szabadjára, amely aktiválás után jelentős önállósággal működik.

Vael fejlődése ezért nem abban áll, hogy idővel minden egyes idézett fölött tökéletes uralmat szerez.

Hanem abban, hogy egyre jobban felismeri a képesség állapotát, megérti annak korlátait, és megtanulja helyesen megválasztani az aktiválás pillanatát.

A különbség lényeges.

Vael nem a Vaal-sereget tanulja irányítani.

Azt tanulja meg, mikor szabad kiengednie.

Vael lényege

Vaelt könnyű lenne egyszerűen nekromantának nevezni.

Ez azonban keveset mondana róla.

Nem a halál érdekli önmagáért.

Az érdekli, hogyan lehet egy veszélyes erőt úgy használni, hogy közben ne váljon annak szolgájává.

Vándorol, kutat, tanul, és közben folyamatosan meghúzza saját határait.

Humora gyakran könnyedebbnek mutatja annál, mint amilyen valójában.

Nekromanciája pedig sötétebbnek mutathatja annál, amilyen valójában.

A kettő között van Vael valódi karaktere.

Egy nő, aki veszélyes dolgokat tanult meg használni, de soha nem engedte meg magának, hogy elfelejtse: attól, hogy valamit meg lehet tenni, még nem biztos, hogy meg is kell tenni.