Icius Perandus

Kutató, expedíciószervező

Icius Perandus

"A Perandus név mögött valódi tudományos tehetség, fékezhetetlen kíváncsiság és egy olyan ember formálódik, aki számára az ismeretlen nem fenyegetés, hanem meghívás."

Életkor (II. kötet)
21 év
Család
Perandus-ház
Apja
Carou Perandus
Mentor
Mahutai
Legközelebbi barát
Siosa Foaga

Áttekintés

Icius Perandus a Perandus család fiatal sarja, Siosa Foaga legközelebbi barátja és állandó kutatótársa. A második kötet fő eseményeinek idején huszonegy éves.

Olyan családban nőtt fel, ahol a vagyon, a társadalmi befolyás és a politikai kapcsolatok nem elérendő célok, hanem a mindennapi élet természetes részei voltak. Icius azonban már gyermekkorában is sokkal nagyobb érdeklődést mutatott régi tárgyak, különös feliratok, történelmi rejtélyek és ismeretlen helyek iránt, mint a Perandus-vagyon látványosabb előnyei iránt.

Gazdagságát nem szégyelli, de különösebben nem is csodálja. Egyszerűen hozzászokott.

Ez az egyik legnagyobb előnye, és egyben az egyik legfontosabb hibája is.

Megjelenés

Icius huszonegy évesen egyértelműen egy gazdag és előkelő Eternal család sarjának benyomását kelti.

Karcsú, rendezett megjelenésű fiatal férfi. Arca keskenyebb és kissé nyújtott, vonásai finomak, de nem lágyak. Sötét haja egyenes, enyhén lesimított és gondosan rendezett, bár hosszabb kutatómunka vagy utazás közben gyorsan elveszítheti eredeti szabályosságát.

Arcán rendezett imperial szakállt visel, amely kissé érettebb megjelenést ad neki anélkül, hogy idősebbnek hatna a koránál.

Öltözete jó minőségű és kifinomult. Sötét kabátokat, mellényeket, világos inget és visszafogott arany vagy bronz díszítéseket visel. Ruhái egyértelműen drágák, mégsem keltik azt a benyomást, hogy Icius különösebb figyelmet fordítana értékük hangsúlyozására.

Számára ez egyszerűen az a világ, amelyben felnőtt.

A Perandus-ház gazdagsága körülveszi, de nem határozza meg minden mozdulatát.

Egy könyv, térkép vagy érdekes régészeti lelet könnyebben elvonja a figyelmét egy társasági eseményről, mint bármilyen drága dísztárgy.

Az aranyifjú

Icius valódi aranyifjú.

Nem abban az értelemben, hogy üresfejű, elkényeztetett vagy kizárólag saját szórakozásával foglalkozna. Rendkívül intelligens, művelt és valódi tudományos érdeklődéssel rendelkezik.

Az aranyifjú-lét sokkal mélyebben épült bele a gondolkodásába.

Gyermekkorától azt tapasztalta, hogy az akadályok jelentős része megoldható.

Ha valamire szükség van, meg lehet vásárolni.

Ha valahová el kell jutni, meg lehet szervezni az utat.

Ha egy expedícióhoz felszerelés kell, elő lehet teremteni.

Ha valaki nem akar ajtót nyitni, a Perandus név gyakran megváltoztatja a véleményét.

Ha ezek egyike sem működik, Icius rendszerint még mindig bízik benne, hogy saját gyors észjárása talál valamilyen másik utat.

Ezért fiatalon nehezebben érzékeli bizonyos döntések valódi súlyát.

Nem azért, mert nem érdekli mások sorsa, hanem mert hosszú ideig kevés olyan akadállyal találkozott, amelyet valóban lehetetlen lett volna helyrehozni.

Ennek felismerése fontos része a fejlődésének.

Iciusnak fokozatosan kell megtanulnia, hogy léteznek olyan következmények, amelyeket sem pénzzel, sem kapcsolatokkal, sem intelligenciával nem lehet eltüntetni.

Személyiség

Icius gyors.

Gyorsan beszél, gyorsan gondolkodik, gyorsan kapcsol össze egymástól távolinak tűnő információkat, és rendszerint hamarabb készít tervet, mint ahogy mások eldöntötték volna, hogy egyáltalán szükség van-e rá.

Kíváncsisága erős, de másképp működik, mint Siosáé.

Siosa hajlamos egy problémát körbejárni, forrásokat összevetni és meghatározni, mit lehet biztosan állítani.

Icius ösztönösebben mozdul.

Egy új leletben nemcsak kérdést lát, hanem lehetőséget is. Egy régi útvonal nem pusztán térképi információ számára, hanem hely, ahová el lehet menni. Egy megfejtetlen felirat nem elméleti probléma, hanem feladat.

Ez a cselekvő kíváncsiság gyermekkorában rendszeresen bajba sodorja.

Felnőttkorára már több fegyelem társul hozzá, de az alapvető lendület megmarad.

Icius nem szeret túl sokáig várni egy olyan válaszra, amelyről úgy gondolja, hogy megszerezhető.

Intelligencia és tanulási módszer

Icius rendkívül gyors asszociációs készséggel rendelkezik.

Könnyen felismer mintákat, erős tárgyi memóriája van, és különösen jó érzéke fejlődik ki a nyelvekhez, régi írásrendszerekhez és fordítási problémákhoz.

A történelmet erősen tárgyakon keresztül értelmezi.

Egy régi használati tárgy, szobortöredék vagy felirat számára nem pusztán bizonyíték arra, hogy valami létezett. Azonnal érdekelni kezdi, ki készítette, hogyan használták, milyen társadalomból származott, és milyen körülmények között maradhatott fenn.

Ebből nő ki későbbi régiségkutatói és gyűjtői érdeklődése.

Icius képes hosszú időre teljesen belemerülni egy problémába, ha az valóban felkelti a figyelmét. Általános türelmetlensége ilyenkor szinte eltűnik, és helyét rendkívüli koncentráció veszi át.

Mahutai ezért soha nem az intelligenciáját próbálta fejleszteni.

Arra kevés szükség volt.

A fegyelmet kellett megtanítani neki.

Meghatározó kapcsolatok

Icius felnőtté válására két ember gyakorolt különösen nagy hatást.

Mahutai tanárként és mentorként fegyelmet adott rendkívül gyors és kíváncsi elméjének. Nem a tehetségét kellett felébresztenie, hanem megtanítania arra, hogyan válhat a kíváncsiságból valódi tudományos munka.

Siosa Foaga gyermekkora óta a legközelebbi barátja és kutatótársa. Jellembeli különbségeik kölcsönösen formálták őket: Siosa módszeressége és következményérzékenysége fontos ellensúlyt adott Icius lendületének és kockázatvállalásának.

Mindketten jelentős szerepet játszottak abban, hogy a rakoncátlan Perandus-fiúból fokozatosan komoly fiatal kutató váljon.

Carou és a Perandus-ház

A regény saját kánonjában Carou Perandus Icius apja.

Kapcsolatukban jelen van az a feszültség, amely egy rendkívül gazdag és befolyásos család örököse és az egyre önállóbbá váló fiatal kutató között természetesen kialakulhat.

Icius nem lázad a Perandus név ellen.

Használja annak előnyeit.

Expedíciókat finanszíroz, utazást szervez, felszerelést vásárol, embereket mozgat, és szükség esetén társadalmi kapcsolatokat is igénybe vesz.

Ugyanakkor egyre inkább saját tudományos teljesítményével akar értéket teremteni.

A családi vagyon számára eszköz.

Nem életcél.

Kutató és expedíciószervező

Huszonegy éves Icius már nem egyszerűen gazdag fiatalember, aki szeret régi tárgyakat gyűjteni.

Évek óta valódi kutatási tapasztalatot szerez.

Siosával közös expedícióik során megtanul embereket, felszerelést, utazást és finanszírozást szervezni. A Perandus háttér ezen a ponton különösen értékessé válik, mert olyan kutatásokat is lehetővé tesz számukra, amelyek más fiatal tudósok számára egyszerűen túl költségesek lennének.

Icius gyakran maga kezdeményezi ezeket az utakat.

Egy új lelőhely, régi feljegyzés vagy bizonytalan eredetű lelet könnyen elegendő ahhoz, hogy komoly expedíciós terv kezdjen kialakulni körülötte.

A gyermekkor kalamajkái felnőttkorra kutatássá változnak.

A mechanizmus azonban részben ugyanaz marad.

Icius meglát valamit.

Érdekli.

És el akar jutni oda.

Régiségek és gyűjtés

Icius kapcsolatát a régiségekhez nem pusztán a tulajdonlás határozza meg.

Gyűjtői hajlama mögött valódi kutatói érdeklődés áll.

Egy tárgy értékét nem kizárólag ritkasága vagy ára határozza meg számára. Sokkal érdekesebb lehet egy jelentéktelennek látszó töredék, ha valamilyen történeti hiányt képes kitölteni.

Ez a szemlélet később természetesen vezet el ahhoz az Iciushoz, akit a hivatalos Path of Exile-lore már történészként, fordítóként és jelentős régiséggyűjtőként ismer.

A huszonegy éves Icius azonban még csak ennek az útnak az elején jár.

Nyelvek és fordítás

Icius egyik legnagyobb természetes tehetsége a nyelvekhez és az ősi írásrendszerekhez való érzéke.

Fiatalon is gyorsan felismeri a nyelvi mintákat, felnőttként pedig egyre komolyabban foglalkozik Vaal szövegekkel és más történeti forrásokkal.

Ebben idővel Siosát is meghaladja.

A hivatalos lore alapján későbbi fordítói tudása kiemelkedővé válik, és munkájának pontosságát még Malachai is elismeri.

A regény jelenlegi korszakában azonban Icius még fejlődő fiatal kutató.

Tehetsége már egyértelmű.

Hírneve még előtte áll.

Hibái és fejlődése

Icius legnagyobb hibája nem a kíváncsisága.

Hanem az, hogy túl könnyen bízik a problémák megoldhatóságában.

Egész életében azt látta, hogy szinte mindig akad egy újabb lehetőség.

Egy másik út.

Egy jobb felszerelés.

Egy megfelelő kapcsolat.

Több pénz.

Egy gyorsabb gondolat.

Ez rendkívül magabiztossá teszi, de időnként veszélyesen optimistává is.

Fiatalon könnyebben vállal kockázatot, mert ösztönösen abból indul ki, hogy ha valami rosszul sül el, majd találnak rá megoldást.

Életének későbbi tapasztalatai fokozatosan megtanítják, hogy nem minden veszteség javítható ki.

Nem minden döntés fordítható vissza.

És nem minden ajtót kell kinyitni csak azért, mert van hozzá kulcs.

Későbbi hivatalos irány

Icius későbbi életútja a hivatalos Path of Exile-lore-ban az Eternal Empire jelentős tudósává, történészévé, fordítójává és régiséggyűjtőjévé vezet. Kiemelkedő Vaal-fordítói munkája később Malachai figyelmét is felkelti.

Ezek az események a regény jelenlegi időszakában még előtte állnak.

A huszonegy éves Icius karakterét ezért nem az határozza meg, hogy később mivé válik, hanem az, hogy már most láthatók benne azok a tulajdonságok, amelyek egyszer oda vezetik.

Icius lényege

Icius Perandus fiatalon könnyen kelthetné egy gondtalan aranyifjú benyomását.

Gazdag.

Művelt.

Magabiztos.

Kapcsolatokkal rendelkezik.

És szinte minden akadályra tud valamilyen megoldást.

De ez csak a felszín.

A Perandus név mögött valódi tudományos tehetség, fékezhetetlen kíváncsiság és egy olyan ember formálódik, aki számára az ismeretlen nem fenyegetés, hanem meghívás.

Icius első ösztöne rendszerint az, hogy induljon el felé.

A következő éveinek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy megtanulja-e időben felismerni azt a néhány alkalmat, amikor bölcsebb lenne megállni.

← Vissza a szereplőkhöz